Ördögnyelv kapszula

Ördögnyelv magas rosttartalma miatt fontosnak tartják. Egyes élettani rendellenességek hátterében nagyon gyakran az elégtelen rostbevitel áll. Próbáld ki az ördögnyelv kapszula hatásosságát: http://multi-vitamin.hu/Ordognyelv-kapszulak.html

Olvasson további érdekességeket az ördögnyelv kapszula hatásairól:

http://ordognyelv.net/

A vörösáfonyáról

vörösáfonya A vörös áfonya egy örökzöld cserjén nő, mely az északi félteke hűvösebb régióiban található meg. A vörös áfonya sokban hasonlít a szőlőhöz, ez is egy alacsony, kúszó cserjén nő, ami maximum két méteres nagyságban nyúlik fel. Karcsú, drótos szárain nőnek levelei, virágai pedig sötét rózsaszín, visszahajló szirmokból épülnek fel. A porzók kinyúlnak a virágból, így a méhek számára könnyebben beporozhatóak. A növénynek bogyótermése van, ami kezdetben fehér és csak később, érésekor válik mélyvörössé. A bogyó magában is fogyasztható, de túlságosan savas íze miatt általában csak feldolgozott formában találkozunk vele. 

A vörös áfonya egyes amerikai államokban és bizonyos kanadai tartományokban a növénytermesztés fő ágát képviseli. Rengeteg féle feldolgozott terméket készítenek belőle: kapható gyümölcslé, mártás, lekvár, cukrozott és szárított formában is. Az áfonyamártás nélkülözhetetlen eleme a hagyományos amerikai és kanadai hálaadáskor felszolgált menüknek és néhány európai téli fesztiválnak is. A 21. század elején a vörös áfonya úgy került forgalomba, mint szuper gyümölcs magas tápanyagtartalma és előnyös antioxidáns tulajdonságának köszönhetően. 

A vörös áfonya elnevezés a craneberry szóból ered, ami darubogyót jelent. ezt a nevet az első európai telepesektől kapta, akik úgy gondolták, hogy a vörös áfonya virága leginkább egy darura hasonlít. Később az elnevezés cranberryre módosult. Az észak-keleti kanadaiak a mossberry kifejezést használták, mivel a növény a mocsaras (moss) területeket kedveli. A 17. században sokszor hívták bearberrynek, mivel jellemzően a medvék tápláléka volt. Észak-Amerikában az őslakos amerikaiak voltak az elsők, akik élelmiszerként használták a vörös áfonyát. Az indiánok a vörös áfonya kivonatát színezőként, sebgyógyítóként és gyógyszerként is felhasználták. Sassamanashnak nevezték a gyümölcsöt, amit az éhező angol telepeseknek kínáltak, akik Massachusettsben építettek otthont számukra. Éppen ezért válhatott hálaadás napi étellé. Az amerikai Függetlenségi Háború során, 1816-ban Cape Cod városát nevezték ki az első olyan településsé, akik kereskedtek a vörös áfonyával. Az 1820-as években megkezdődött az áfonya Európába történő szállítása is, így gyorsan népszerűvé vált különösen az oroszok és a skótok szemében.